*Dávid*
Kellemes nyári nap volt. Mint minden tizenöt éves srác, én is otthon punnyadtam a szobámban, és nagyban Lol*-oztam. Meleg idő volt odakint, így semmi esélyt nem láttam részemről a kimozdulásra.
De ekkor beütött a kénkő, elment az áram, amit persze egy kisebb kirohanással rendeztem le.
- Dávid! Mi történt? - ront be a szobámba anya.
- Elment az áram!
Elnevette magát. Rendes szülő, az biztos.
- Komolyan, e miatt akadtál ki ennyire? - mondja még mindig nevetve.
- Ez nem vicces! Egy komoly csata közepén jártam, és olyan közel voltam ahhoz, hogy legyőzzem azokat a fránya minionokat!
- Jól van kisfiam, nyugodj meg, aztán gyere le, apád hozott görögdinnyét. - azzal kiment a szobából.
Megforgattam szemeimet, majd ledőltem az ágyamra. Ekkor megcsörrent a telefonom az éjjeli szekrényen. Meg se néztem ki keres, csak felvettem.
- Igen? - szólok bele.
- Helló Dávid, Ádi vagyok. Van terved délutánra?
- Helló, hát most már nincs. Az áramszünet gallyra vágta a terveimet. Miért?
- Arra gondoltam, lemehetnénk a szabad strandra. Benne vagy?
- Persze! Jön még valaki?
- Kérdeztem Bencét is, de ő nem ér rá, Zoli meg nyaral, szóval nem.
- Rendben. Akkor háromkor a strandon?
- Háromkor, na szia!
- Szia!
Hirtelen, mintha felvillanyoztak volna. Elöntött a melegség, amit nem tudtam mire vélni. Még csak fél tizenkettő volt, de már alig vártam a délutánt. Elképzeltem, ahogy barátom egy fürdő gatyában leugrik az egyik fáról a vízbe, majd lassan kisétál a partra. Izmos felsőtestéről lassan csorognak le a víz cseppek... Várjunk csak! Miért gondolok ilyenekre?! Ő egy srác, ráadásul a legjobb barátom, és még egyszer kihangsúlyozom, hogy FIÚ!
Felálltam fekvő helyzetemből, majd megráztam a fejem, elűzve a bűnös gondolatokat. Lassan ballagtam ki a nappaliba, ahol anya épp vízilabda meccset nézett. Várjunk, hogy-hogy működik a tévé?
- Anya, miért működik a tévé? - rám nézett.
- Úgy tűnik, hogy csak nálad kapcsolták le az áramot - néz rám ártatlanul. - Sajnálom fiam, de valahogy ki kellett rángatnunk téged a négy fal közül. Ki kéne mozdulnod, nyár van, lógj a barátaiddal, nézzétek a lányokat, vagy bánom is én mit csináltok, csak menj el többször itthonról.
- Jól van. Délután lemegyek Ádámmal a strandra, oké?
- Persze.
Leültem a kanapéra. Kivettem anya öléből a nyulamat, majd simogatni kezdtem a füle tövét. A kis fekete dög fészkelődni kezdett az ölemben, majd beleharapott a combomba.
- Baszd meg Fahéj! Anya, megharapott! - kiáltok fel.
- Így jártál, nem tudok mit tenni. - nézi tovább a meccset.
Így hát fogtam a nyulat, és bevonultam vele a konyhába. Letettem a konyha pultra, majd kivettem egy répát a zöldséges kosárból. Felkarikáztam, beletettem egy kis tálkába, majd a nyulat kivittem magammal a teraszra. Leültem a hinta ágyra. Lassan etetgettem a kis feketeséget, aki örömmel zabálta fel a répa karikákat.
Bealudhattam, mert arra keltem, hogy anya bökdös engem. Hirtelen ültem fel, aminek következtében Fahéj leesett a földre. Észre se vettem, hogy rajtam feküdt.
- Olyan aranyosan aludtatok! - mosolyog rám anya. - Nézd! Fényképet is készítettem! - nyomja a képembe a telefonját.
Mit ne mondjak, elég aranyosan néztem ki csorgó nyállal és egy szőrös kis valamivel a meztelen mellkasomon. Ráadásnak, pár répa karika is rám volt ragadva. Most komolyan, ez neki aranyos? Megforgattam a szemeimet.
- És még valami! Ádám keresett telefonon, kérdezte, hogy elindultál-e már.
- Várj! Hány óra van? - pattanok fel a hinta ágyból.
- Háromnegyed három.
- Ó, basszus! - kerülöm ki, majd rohanok a szobámba.
Gyorsan lerángattam magamról a térd gatyámat, és vettem át egy fürdő nacit. Belebújtam egy strand papucsba és felkaptam a napszemüvegemet. Rohantam a bejárat felé. Az ajtó mellől elvettem a gördeszkámat, majd az utcára érve rápattantam. Mint egy hülye, őrült tempóban hajtottam magam a strand felé.
Bealudhattam, mert arra keltem, hogy anya bökdös engem. Hirtelen ültem fel, aminek következtében Fahéj leesett a földre. Észre se vettem, hogy rajtam feküdt.
- Olyan aranyosan aludtatok! - mosolyog rám anya. - Nézd! Fényképet is készítettem! - nyomja a képembe a telefonját.
Mit ne mondjak, elég aranyosan néztem ki csorgó nyállal és egy szőrös kis valamivel a meztelen mellkasomon. Ráadásnak, pár répa karika is rám volt ragadva. Most komolyan, ez neki aranyos? Megforgattam a szemeimet.
- És még valami! Ádám keresett telefonon, kérdezte, hogy elindultál-e már.
- Várj! Hány óra van? - pattanok fel a hinta ágyból.
- Háromnegyed három.
- Ó, basszus! - kerülöm ki, majd rohanok a szobámba.
Gyorsan lerángattam magamról a térd gatyámat, és vettem át egy fürdő nacit. Belebújtam egy strand papucsba és felkaptam a napszemüvegemet. Rohantam a bejárat felé. Az ajtó mellől elvettem a gördeszkámat, majd az utcára érve rápattantam. Mint egy hülye, őrült tempóban hajtottam magam a strand felé.
Menet közben láttam pár lányt sétálni, akik elég jól megbámultak, és hangos kuncogásba kezdtek. Basszus! Nem vettem fel pólót! Gondolatban jól vállon veregettem magam, de elismertem, hogy igenis vonzó pasipalánta vagyok, ahogy az angoltanárom fogalmazta. Izmos testem van, amit sok sportoló megirigyelhetne. De az ebben a poén, hogy egyáltalán nem járok semmilyen edzésre. A délutánjaim abból állnak, hogy hazajövök, eszek, tanulok, és késő estig nyomom a Lolt.
A következő kanyar után már egyenes út vezetett a célomhoz. Ha lehetett, még gyorsabban száguldottam, de olyan szinten volt a lendületem, hogy belehajtottam egy kátyúba. A deszka kerekei nem gurultak tovább, így sikerült egy hatalmasat esnem a forró betonra. Szerencsére megúsztam pár enyhének nem mondható horzsolással, és biztos vagyok benne, hogy pár napig még sántítani is fogok egy picit. Folytattam utamat, immár gyalog, sántikálva. Lassan sétáltam az emberek közé, mindvégig egy koponyát keresve a sok arc között. Páran rám köszöntek, ezért illedelmesen vissza is köszöntem. A partra érve ledobtam a deszkát a földre, és leültem. És ekkor Ádám bukkant fel a vízből. Lassan sétált felém. Egy szexi mozdulattal beletúrt víztől csöpögő barna hajába, és tisztán hallottam, amint a nem sokkal mellettem ülő lányok hangosan felsóhajtanak. Izmos felsőtestén vízcseppek csordogáltak lefelé, fokozva az érzéki látványt. Már csak a csokis eper hiányzott, és akkor orális élvezetben lehetett volna részünk. És, hogy még kívánatosabbá tegyem, fekete fürdő nadrágja bőréhez tapadt a víz miatt, így kiemelve izmos combja alakját.
- Szia! - lépett elém. - Hát veled meg mi történt? Smároltál az aszfalttal? - kezd el nevetni.
- Mit ne mondjak kellemes egy találkozás volt, de megnyugtathatlak, hogy az első csókomat nem neki szánom.
- Ó, pedig már kezdtem örülni, hogy a kis Dávid végre nagyfiú lett. Haver, most lelomboztál. - próbál rám szomorúan nézni, de inkább cukinak találom, ahogy legörbíti telt, rózsaszín ajkait, és igyekszik Csizmás kandúrosan nézni tengerkék szemeivel.
- Nem hatsz meg drága. - kacsintok rá, mire sértődötten összekarolja maga előtt a kezeit. Erre persze nevetni kezdek, ő pedig hátat fordít, és a vízhez sétál. Leguggol, majd két marok iszappal tér vissza. - Ö... avval mit akarsz? - hagyom abba a nevetést, és próbálok minél rémültebb arcot vágni. Még jobban közelít, és akkor már biztos voltam benne, hogy mit fog cselekedni. - Ne, ne, ne! - hátrálok, de így sem úszom meg. A két marék iszap rajtam landolt, és lassan csípni kezdte felhorzsolódott mellkasom. - Ezért még kapsz! - fenyegetem meg, és szaladok be a vízbe.
És ekkor még csak sejtettem, de az idő elteltével kezdtem egyre biztosabb lenni benne..
A következő kanyar után már egyenes út vezetett a célomhoz. Ha lehetett, még gyorsabban száguldottam, de olyan szinten volt a lendületem, hogy belehajtottam egy kátyúba. A deszka kerekei nem gurultak tovább, így sikerült egy hatalmasat esnem a forró betonra. Szerencsére megúsztam pár enyhének nem mondható horzsolással, és biztos vagyok benne, hogy pár napig még sántítani is fogok egy picit. Folytattam utamat, immár gyalog, sántikálva. Lassan sétáltam az emberek közé, mindvégig egy koponyát keresve a sok arc között. Páran rám köszöntek, ezért illedelmesen vissza is köszöntem. A partra érve ledobtam a deszkát a földre, és leültem. És ekkor Ádám bukkant fel a vízből. Lassan sétált felém. Egy szexi mozdulattal beletúrt víztől csöpögő barna hajába, és tisztán hallottam, amint a nem sokkal mellettem ülő lányok hangosan felsóhajtanak. Izmos felsőtestén vízcseppek csordogáltak lefelé, fokozva az érzéki látványt. Már csak a csokis eper hiányzott, és akkor orális élvezetben lehetett volna részünk. És, hogy még kívánatosabbá tegyem, fekete fürdő nadrágja bőréhez tapadt a víz miatt, így kiemelve izmos combja alakját.
- Szia! - lépett elém. - Hát veled meg mi történt? Smároltál az aszfalttal? - kezd el nevetni.
- Mit ne mondjak kellemes egy találkozás volt, de megnyugtathatlak, hogy az első csókomat nem neki szánom.
- Ó, pedig már kezdtem örülni, hogy a kis Dávid végre nagyfiú lett. Haver, most lelomboztál. - próbál rám szomorúan nézni, de inkább cukinak találom, ahogy legörbíti telt, rózsaszín ajkait, és igyekszik Csizmás kandúrosan nézni tengerkék szemeivel.
- Nem hatsz meg drága. - kacsintok rá, mire sértődötten összekarolja maga előtt a kezeit. Erre persze nevetni kezdek, ő pedig hátat fordít, és a vízhez sétál. Leguggol, majd két marok iszappal tér vissza. - Ö... avval mit akarsz? - hagyom abba a nevetést, és próbálok minél rémültebb arcot vágni. Még jobban közelít, és akkor már biztos voltam benne, hogy mit fog cselekedni. - Ne, ne, ne! - hátrálok, de így sem úszom meg. A két marék iszap rajtam landolt, és lassan csípni kezdte felhorzsolódott mellkasom. - Ezért még kapsz! - fenyegetem meg, és szaladok be a vízbe.
És ekkor még csak sejtettem, de az idő elteltével kezdtem egyre biztosabb lenni benne..
***
*Lol = League of Legends, egy számítógépes játék
Ez lenne itt az első fejezet. Annyit róla, hogy Dávid szemszöge egyenlőre múlt időben lesz, míg Ádámé a jelenben. (A történet ősszel játszódik!) Ha tetszett, kérlek jelezz vissza valamit, örülnék neki :)
Ez lenne itt az első fejezet. Annyit róla, hogy Dávid szemszöge egyenlőre múlt időben lesz, míg Ádámé a jelenben. (A történet ősszel játszódik!) Ha tetszett, kérlek jelezz vissza valamit, örülnék neki :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése